- Önre bízták a Madách Trade Center egy tornyában, a 10-12. emeleten működő WhitePages irodáinak felújítását. Mi a lényege a koncepciónak?
- Amikor először eljöttem ide, azt láttam, hogy nem használják ki a fantasztikus adottságokat, pedig a felső szintekről - már a 10.-ről is – egészen elképesztő panorámában gyönyörködhet az ember. A felső két szintet egybe lehet nyitni, de éppen a legfelsőt, vagyis 12.-et gyakorlatilag raktárnak használta a korábbi bérlő. Mi azt mondtuk, hogy egy élő fa analógiájára építjük újjá a tereket, ez lett a koncepció alapja. A 10. szint lent a gyökér. Itt fogalmazódnak meg a problémák, az alapgondolatok, itt vannak a meeting roomok, itt tárgyalnak először tágabb körben egy új projektről. A korábbi tagoltságot megszüntettük, átlátszó, eltolható üvegfallal tettük oszthatóvá a teret. Vagyis ez egy multifunkcionális munkakörnyezet. A fa törzséhez eggyel feljebb kell menni, ott folyik a tényleges munka, a legkorszerűbb munkaállomásokkal, sokféleképpen állítható asztalokkal, és persze a szakmában ma elérhető legjobb irodaszékekkel.
- És ki élvezi a munka gyümölcsét a fa koronáján?
- Mindenki! A tetőszint a lounge terekkel és a teraszokkal a rekreáció, a kikapcsolódás, a laza beszélgetések helye, magasan a város felett, 360 fokban élvezhető panorámával.
- A három szintet szimbolikusan is összekötötték egy fával…
- Igen, teljesen eszeveszett ötletnek tűnt, de szerencsére a WhitePages magyarországi vezérigazgatója, Lehoczky Dániel néhány másodperces töprengés után azt mondta: ez egy őrült ötlet, tehát megcsináljuk!
- A fa közel négy méter magas, hogy hozták fel?
- Amikor megvettük, és becsomagoltuk, akkor még csak három és fél volt…A liftben vagy a lépcsőházon keresztül persze már akkor sem fértünk el, szóval ipari alpinisták segítségét kellett kérni. Ők felhúzták, aztán az ablakon keresztül beemeltük, és a helyére tettük. Ez most így egyszerűnek tűnik, de hatórányi munka volt, mire a fa a mostani helyére került. Itt programozók, szoftverfejlesztők, problémamegoldók, egyszóval kreatív gondolkodók dolgoznak. Fontosnak tartottuk az inspiráló közeg megteremtését, ahol a munka, a lazulás és a feltöltődés számára is van hely.
- Valamennyi ötletét elfogadták?
- 95%-át meg tudták csinálni annak, ami az előzetes tervekben szerepelt, de ez persze a megrendelő érdemes is. Dániel buldózerként nyomta előre a projektet, beleértve a pénzügyeket is. Nem akarok a nevében nyilatkozni, de azt hiszem ő legalább annyira büszke erre a projektre, mint amilyen én vagyok. Sikerült elhelyezni a WhitePages-t a modern világban.
- Nem akarom megbántani, de általában, ha egy megrendelő külföldről hív tervezőt, akkor a választás nem feltétlenül egy szerb szakemberre esik, hanem valakire mondjuk Nyugat-Európából.
- Ez egy nyitott cég. Van persze egy személyes szál is a történetben – Dánielt régóta ismerem -, de ez nem lett volna elég a munka elnyeréséhez: a cég központja Seattle-ben van, őket pedig csak a tervek érdekelték, nem az, hogy honnan származom.
- A dizánj (iroda)bútorok néha extrém drágák. Mit gondol, megéri a különbség egy átlagos berendezéshez képest?
- Hogyan lehet mérni a különbséget egy Mercédesz és egy koreai autó között? Amit itt mi alkalmaztunk, az a kényelem és a minőség terén egyaránt kiváló szint. És igen, benne van az árban a presztízsfelár is. Ez az az eset, amikor a ház urát büszkeséggel tölti el a tulajdonlás. Gondoljon csak a férfi karórákra: a viselőjük meg akarja mutatni, hogy drága darabot választott: megteheti, mert elért valamit, és ezt láttatni is akarja. Az, hogy ezek az órák az időt is mérik, szinte mellékes.
- És a mi a helyzet az ergonómiával?
- Szerencsére ezen a téren sem kellett kompromisszumot kötnünk. Azt a visszajelzést kaptam, hogy az itt dolgozók nem rohannak haza: élvezik, hogy itt lehetnek.
- Vagyis a jó irodabútor kompromisszummentes?
- Azért ez nem ennyire egyszerű. Gondoljon az olasz bútorokra. Ezek tényleg magával ragadóan egyediek, de nem minden esetben kényelmesek. Ez tudatos döntés eredménye, leegyszerűsítve, nekik bizonyos irodabútorok esetén a külcsín többet ér, mint a belbecs. A németek – megint csak nagyvonalakban – ergonomikusak, de nem annyira szoborszerűen szépek. A skandinávok néha nagyon eltalálják a dolgokat, de valahol mindenki kompromisszumot köt.
- Min dolgozik most?
- Egy Szerbiában szokatlanul modernnek számító lakóházon dolgozom Újvidéken. Sokan még idegenkednek az új dolgoktól odahaza, de abban bízom, ha lassan elindul az emberek gyarapodása, akkor talán ezen a téren is változás áll majd be.
Irodakereso.info
